Fabrice Leggeri arról is beszélt az MCC eseményén, hogy bár minden jogszabály adott, az EU-s intézmények egyszerűen nem akarják megállítani a migrációt.
Fotó: Unsplash
Az illegális migráció és annak megállítása volt a téma az MCC legújabb rendezvényén, melyen Fabrice Leggeri, a Frontex korábbi igazgatója és Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója vettek részt. A moderátor Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője volt. Ballester rögtön kijelentette, hogy ez a legfontosabb kérdés, az egész EU-választás nagy kérdése.
Leggeri szerint ha valaki ma a holdról érkezne, és elolvasná a migrációról szóló EU-s szabályozásokat, akkor azt hihetné, hogy az EU-ban van szándék a migráció megállítására. És valóban, néhány tagállamban van ilyen szándék, ide sorolja Leggeri a korábbi lengyel kormányt, vagy Magyarországot. A migráció ugyanis szabályozva van és van ellenőrző hatóság is. De
Franciaország már példának okáért nem lenne elég bátor, hogy be is tartassa ezeket a szabályokat, ha egy krízisre kerülne sor.
A Frontex volt igazgatója fordulópontként Von der Leyen beiktatását nevezte meg. Szerinte első találkozásukkor közölte vele, hogy nem érti, miért kell a Frontexnek fegyver és egyenruha, mert a migránsok egy elöregedő kontinensre érkeznek, így akár tetszik, akár nem, az ő dolguk, hogy befogadják a migránsokat. A gyakorlat tehát eltér a szabályoktól, és talán attól is, amit a legtöbb tagállam szeretne. A domináns narratívát Leggeri szerint az NGO-k határozzák meg.
Mint Leggeri kifejtette, az NGO-k azt a hangulatot keltik, hogy “morálisan nem szép dolog” megakadályozni, hogy illegálisan átlépjék a határainkat, azt akarják, hogy aki ezt a nézetet vallja, érezze rosszul magát. További érvük, hogy gyakorlatilag lehetetlen, így felesleges is próbálkozni a határvédelemmel. Szerintük a Frontex dolga, hogy regisztrálja és számolja meg a migránsokat, és az adatokat vigye be egy adatbázisba. Pedig az EU-s törvények szerint ha a hatóságok azt gyanítják, hogy például a tengeren egy hajó illegális tevékenységben vesz részt, akkor joguk van elfogni a hajót, kivéve, ha vészhelyzetben van a hajó, akkor nyilván segíteni kell. Leggeri kijelentette: nem biztos, hogy az EU-s intézmények szeretnék megvédeni a külső határainkat, pedig ez nagyon fontos lenne.
Ballester utalt a frontexes határőrök nehéz helyzetére: ha nem tudják, mi a jogos fellépés, akkor nem fognak cselekedni, hiszen amit csinálnak, bűncselekménynek is számíthat. A szakértő szerint
teljes a zavar akörül, hogy mi a legális és mi az illegális migráció.
Ha a kitoloncolás illegális, akkor mi az értelme a határvédelemnek? – tette fel a kérdést. Leggeri válaszában utalt rá, hogy a schengeni törvények szerint a tagállamoknak feladata megakadályozni az illegális határátlépéseket, és a törvénysértőket meg kell büntetni. Eközben az EU alapjogi ügynöksége azt állítja, hogy a Frontex tevékenysége eleve törvényellenes, nem tarthatja távol a migránsokat.
Marsai szerint az EU “humanitárius szuperhatalom” akar lenni, és ezért teljesen tágra nyitja a kapukat. Jogi értelemben tehát nem lehet látni a történet végét, és az egész egy teljes zsákutcába vezet. Minden kísérletet a probléma kiszervezésére – például a Dánia és Uganda közötti megállapodást – csírájában fojtotta el az EU. A menedékkérést szigorúan a tagállamok területéhez kötik. Tehát
ha valaki eléri a tagállam területét, akkor joga van menedékkérelmet benyújtani.
Ha bárki eléri Magyarország területét, akkor ilyen joga van, márpedig a határkerítés magyar területen van. Tehát ha valaki eléri azt, akkor az emberi jogi fundamentalizmus szerint joga van benyújtani a kérelmét. A probléma az, hogy évente 700 millió ember lépi át legálisan az EU határát, ezeknek többsége turista. Nekik megfelelő iratokra van szükségük, hogy igazolják, hogy joguk van így tenni. De ha egy menekültkérő jön ide, akkor nem kell semmit bizonyítania. Bemondásra elhisszük nekik, hogy joguk van itt lenni, a repatriálási arány 20% alatti. Ez a legjobb lottó a világon – jelentette ki Marsai. Ha elérik a schengeni területet, 80% feletti esélyük van, hogy sosem küldik el őket. Tehát nincsenek távoltartó következmények.
Ballester szerint
az NGO-k lényegében taxit játszanak Afrika és az EU között.
Leggeri úgy véli, azt a narratívát használják, hogy morális okokból nem szabad megakadályozni, hogy a migránsok bejöjjenek. Ezek a csoportok támogatást kapnak a kormányoktól és az EU-s szervektől. Megkeresik a Frontex embereit, és közlik, hogy nem csinálhatják, amit csinálnak. Morális érvekkel zaklatják őket, hogy nem tesznek eleget a tragédiák megakadályozására. Leggeri tehát erősen negatívan értékeli a tevékenységüket, és úgy véli, nem segítik elő a migrációra vonatkozó hatályos szabályozások betartását.
Nos, gyűlölködés ügyében igen gyenge hivatkozási alap a kormányzati politika – tudniillik nem rémlik, hogy bármiféle szankció érné azt a polgárt, aki nem gyűlöl kellőképp. Francesca Rivafinoli írása.
Visszasírják, hogy milyen volt az országuk a 2006-os világbajnokság idején.
Az egyensúlyozó magyar politika jó, de veszélyes lehet, véli Sumantra Maitra, az American Ideas Institute kutatási igazgatója.
Milyen hatása lehet az EP-választásnak az EU intézményi változásaira, stratégiai irányaira? Lesz-e geopolitikai tényező Európa, és hídállam Magyarország? Két EU-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A külügyminiszter Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel tartott közös sajtótájékoztatót.
Tomasz Grosse szerint az Európai Unió államszerű szerveződéssé alakul át, az új európai állam azonban nem demokratikus.
Mark Galeotti szerint az Orosz Föderáció államfője megváltoztatta kormányát, egyesítette az ország védelmi és polgári gazdaságát, hogy állandóan mozgósított állammá váljon.
Leonore Gewessler energiaügyi miniszter a történelmi kudarcokról és a Gazprommal kötött átláthatatlan ügyletekről is beszélt a Zeit Online-nak.
